Viszonylag későn talált rám az irodalom, gyerekkoromban minden jobban érdekelt, mint egy-egy nehézkes olvasmány. A magyarórák nagy részét igyekeztem alvással tölteni, a gimnázium által szervezett kötelező színházi előadásokról is rendszerint kiszökdöstünk a szünetekben. Az egyik ilyen színdarab alkalmával azonban nagyot fordult velem a világ, váratlanul olyan művészeti katarzist éltem meg, amely teljesen lenyűgözött. Hámori Márton írása a Reformátusok Lapjából vallomásokról, irodalomról és Márairól.